• Megjelenítés

európai tanács

Német EP-képviselő a magyar kormány drasztikus döntéséről: „bárcsak az én hazám is így döntene”

Német EP-képviselő a magyar kormány drasztikus döntéséről: „bárcsak az én hazám is így döntene”

„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.

Az EU-s tagállamok jóváhagyták a Brexit-megállapodás alkalmazását

Az EU-s tagállamok jóváhagyták a Brexit-megállapodás alkalmazását

Az uniós tagállamokat tömörítő Tanács kedden írásbeli eljárás útján elfogadta a múlt csütörtökön az Európai Unió és Egyesült Királyság között létrejött kereskedelmi egyezmény aláírásáról és annak 2021. január 1-jétől történő ideiglenes alkalmazásáról szóló határozatot - áll a brüsszeli testület kedd esti közleményében.

Brexit: már a következő napokban dönthetnek a tagállamok a megállapodás alkalmazásáról

Brexit: már a következő napokban dönthetnek a tagállamok a megállapodás alkalmazásáról

Az Európai Unió (EU) tagállamai kinyilvánították, hogy szándékuk szerint már a következő napokban döntést hoznak az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló, csütörtökön létrejött megállapodás előzetes, ideiglenes alkalmazásáról - közölte Twitter-üzenetében pénteken az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője.

Megállapodott a három legfőbb uniós intézmény egy közös menetrendről 2024-ig

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Angela Merkel német kancellár az Európai Unió Tanácsának elnöksége nevében a 2021-es jogalkotási prioritásokról szóló közös nyilatkozatot írt alá - tájékoztatott az Európai Bizottság csütörtökön.

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Az Európai Tanács múlt heti megerősítését és az Európai Parlament szerdai jóváhagyását követően az Európai Unió Tanácsa, azaz az összes tagállami delegáció is elfogadta az unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséről szóló rendeletet csütörtökön. Ezáltal a tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A mai fejleményig hosszú, vétóvitával is terhelt 2,5 éves folyamat vezetett, amelyet ezen az idővonalon lehet átfogóan tanulmányozni.

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét. Ez fontos fejlemény, mert így gyakorlatilag falhoz szorította az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökét. Ebből utóbbi csak egy keskeny úton haladva tud „kimozogni” úgy, hogy egyszerre feleljen meg az EP elvárásainak és az állam- és kormányfők múlt heti iránymutatásának is.

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény” – hangsúlyozza az az európai parlamenti négypárti állásfoglalás tervezet, amelyet a BruxInfo közölt és amelyet a szerdai ülésén tervez elfogadni az Európai Parlament. A lépés erős nyomást igyekszik kifejteni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a múlt csütörtöki EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus kapcsán született politikai alkut.

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.

Megszületett a 2030-as uniós klímacél alkuja is az EU-csúcson!

Megszületett a 2030-as uniós klímacél alkuja is az EU-csúcson!

Péntek reggelre megszületett az uniós csúcson a 2030-as klímacéllal kapcsolatos megállapodás is. Ez a tegnap esti jogállamiságos-költségvetéses alku mellett egy szintén igen fontos, nagy jelentőségű megállapodás, ami növeli a német soros elnökség időszakának sikereit is. Az EU-csúcs után aztán közzétették a teljes megállapodási szöveget minden témában, így azt is, hogy pontosan miben maradtak a klímavédelmi célok kapcsán és például a lengyel aggodalmakat hogyan hárították el. Összességében a 2027-ig tartó időszak alatt legalább 600 milliárd eurónyi forrás fog áramlani a klímavédelmi célokra az EU-ban.

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.

Michel: meg kell fontolni a szankciók kérdését Törökországgal szemben

Törökország az Európai Unió diplomáciai erőfeszítései ellenére sem tett meg mindent a Görögországgal fennálló feszültéség csökkentésére a Földközi-tenger keleti medencéjében, ezért a jövő héten esedékes uniós csúcsértekezleten fontolóra kell venni a szankciók kilátásba helyezését vele szemben – jelezte pénteken Charles Michel.

Bréking! - Készek feladni a lengyelek a költségvetési vétójukat

Bréking! - Készek feladni a lengyelek a költségvetési vétójukat

Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.

Megtudtuk: megvétózza a 7 éves uniós költségvetést Magyarország!

Megtudtuk: megvétózza a 7 éves uniós költségvetést Magyarország!

A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lámpát

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lámpát

Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.

Úgy tűnik, nem fog vétózni a magyar kormány, így kétségesek a 2021 utáni EU-pénzeink

Úgy tűnik, nem fog vétózni a magyar kormány, így kétségesek a 2021 utáni EU-pénzeink

Mégsem fogja megvétózni Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos saját források rendeletet a Tanácsban. Így a két büdzsé nemsokára el tud indulni és mivel a szigorú jogállamisági rendelet is hatályba lép, így egyelőre kétséges, hogy kap-e Magyarország 2021-től érdemben új uniós forrásokat. Legalábbis ez – a Portfolio által már pénteken vázolt kockázati - forgatókönyv kezd kirajzolódni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár mai cikkéből. Közben egyébként ma délután újabb nagy alku született Brüsszelben: megvan az elvi megállapodás az uniós intézmények között a 2021-2027-es büdzséről is.

Dupla akkora előleget is kaphatna Magyarország az EU helyreállítási alapjából, ha egyszer jöhetne a pénz

Dupla akkora előleget is kaphatna Magyarország az EU helyreállítási alapjából, ha egyszer jöhetne a pénz

Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility